Ma nagyon kemény voltam. Szemmel is tudtam verni, ezért gondoltam, hogy itt az alakalom arra, hogy lenullázzam az összes pasit. (Egyeske, Ketteske és a Hármaska.) Az Egyeskét iktattam a futottak még akták közé, ennek elévülési ideje 1 hónap, aztán megy a megsemmisítőbe. Ketteskének finoman és nőiesen elmagyaráztam, hogy az ki van zárva, hogy én bármiféle haknit vállalok a barátnője mellett. Nem meglepő módon azóta nem jelentkezik. Pedig előtte óránként többször is jött üzenet tőle. Hármaskának meg vázoltam, hogy milyen feltételek mellett lennék hajlandó bármiféle romantikus megnyilvánulásra, mint például felvenni neki a telefont ha felhív, de egyenlőre köpni és nyelni nem tud. Szóval most ülhetek itthon egyedül, munka nélkül és még pasik sem zaklatnak, Tudok élni mi?
Most aztán annyi idő szakad rám, hogy megtanulhatnék horgolni vagy baszk nyelven, esetleg rendet rakhatnék a konyhás szekrényemben, de előbb fogok baszk nyelven tudni szerintem. A konyhás szekrény a mumus. Oda bevágok mindent. Lisztet, kakaóport, két évvel ezelőtti szeretőt.... Nem állok készen szembenézni még a lejárt kakaóval. Amúgy rendes lány vagyok. Minden máshol rend honol. Ja nem, még a fejemben is hasonló rendetlenség van. Na, mindegy.
Vagy mondjuk kereshetnék munkát is. Persze keresek. Küldöm a jól felöltöztetett CV-m a háereseknek, hogy mennyire jó munkaerő vagyok. Például, még sosem szexeltem irodában, a céges bulin sem hánytam össze a főnököm zakóját, és igazából csak 4 órát netezek a munkaidőmből. Szerintem ez így elsőre elég jól hangzik.
Valahogy pedig lelket kell majd öntenem magamba, lehet el kell kezdenem masszívan inni. Mert nincs kedvem megküzdeni valami szar melóért másokkal, sem valami középszar pasiért. Pedig erről szól az élet nem? Munka meg pasik, házasság, gyerek, xanax, kertészfiú....
